2012. május 13., vasárnap

Szókincs..

Az utóbbi időben már nem okoz gondot, hogy köszönni illik. Hangosan köszön az oviban, itthon.. nem fukarkodik a puszikkal sem. Nagyon jól lehet beszélgetni is Lilkóval. Befejeztem egy textil képet amikor itt volt. " Mama nekem adod?" Szívesen odaadnám, de tudod Anya nem örül, ha különböző porfogókat rakunk a falra! "Majd meggyőzöm!" -Hát így, a tökéletes válasz! :o)

2012. február 26., vasárnap

Idő...

Rég írtam ide, mert amikor Lilivel vagyok igyekszem kiélvezni a pillanatokat, utána pedig mindig más köt le. Az is felmentést ad, hogy Viki olyan gondosan vezeti a "cseperedő csemetét" hogy az én beszámolóm csak egy pici szeletet mutathat a gyerkőc mindennapjaiból...

Ilyen most LILI...



Nagyon nagyot nőtt, viszonylag zökkenőmentesen kezdte el az óvodát, nem voltak nagy sírások és "nemakarokovibamenni" kezdetű tiltakozások.
Egyszer mesélte Viki, hogy az oviba menet /Apukája viszi rendszerint/ azt mondta: "Apa miért kell nekem oviba menni, amikor ott nem játszik velem senki!"
Na már most, erre a kérdésre az apukája ügyesen megnyugtatta, hogy majd előbb-utóbb biztosan talál barátokat.

Ez a Lilis mondat feltárja, hogy nehéz azt az odafigyelést és kétszemélyes kapcsolatot pótolni, amit Lilkó ezidáig szerencsére átélt az anyukájával, másrészt pedig nehéz egy összeszokott 3-6 éves gyerekcsoportba beilleszkedni három évesen, ha csak 3-4 új gyerek érkezik a közösségbe.

Tavaly szeptemberben kezdte az óvodát és most, februárra kezd teljesen felszabadultan játszani, rajzolni, óvodássá válni... Egyáltalán nem hosszú idő egy ilyen nagy lépés megtételéhez...

Szerencsére ritkán beteg, ha mégis akkor a család hadra fogható része segíti a szülőket, hogy ne kelljen betegállományba menni a gyerekkel. Ilyenkor nagypapa van többnyire vele-ez papa részéről, teljes odaadással végzett öröm foglalkozás- minden fizikoterápiás kezelést felülmúl a Lilkóval töltött néhány óra!

Most csütörtökön bejött velem az oviba.. volt egy bábelőadás amit érdeklődve végig nézett, igaz éppen addig tartott amíg a gyerekek figyelni tudtak 20- 25 perc.. furcsa volt megtapasztalni, hogy többet jött oda hozzám mint régebben amikor heteket járt az ovimba, amíg anyukájának dolgozni kellett..
Nehezen kapcsolódott be a játékba, csak egy kislánnyal játszott. Tetszett neki a veréb család amit a gyerekeknek a vers gyakorláshoz készítettem ezért otthon ő is kapott egy verebecskét..


Sokat rajzolt, ezen ő fogja anyukája kezét, mellette apa és Kira látható.



Amikor jött érte apukája, hogy hazavigye, egy kicsi ízelítőt kaptunk milyen a hisztis unokánk. Nem akart:
-hazamenni
-játékot pakolni
-öltözködni
Végül beadta a derekát... :o)

2010. június 20., vasárnap

Csak ámulok..

Azon, hogy egyik napról a másikra szobatiszta lett a kis unokám!/nappal és éjszaka is/Ez azért nagy öröm, mert tudom, hogy mennyit szenvednek ezzel más szülők! Szerintem nagy részben a jó minőségű pelusok miatt nehezebb a szobatisztaságra szoktatás. A gyerek nem érzi, hogy mi a következménye a bepisilésnek, ha száraz marad alatta a lepedő a pizsama, a pelus. Már pedig száraz marad akkor is, ha bepisil, hiszen ez a legfontosabb tulajdonsága a penyáknak/Lili szak szava/ így hirdetik, ezért veszik meg a mamák! Tudom, hogy mindenki jót akar, az az anyuka is aki az ezres számkörben számoló 5 éves gyerekét este, a biztonság kedvéért bepelenkázza, azért, hogy ne fázzon meg a gyerek, mert mélyen alszik és nem ébred fel, ha bepisil...
Ha van türelmünk hozzá, hogy a gyereket átöltöztessük, az ágyát áthúzzuk egy-egy bepisilés után szerintem hamarabb ágy tisztává válik egy kisgyerek. Persze ebben az esetben is szeretettel és türelmesen kell bánnunk a gyerekkel, mert rögtön észreveszi, ha türelmetlenek, kedvetlenek vagyunk és kudarcként éli meg a bepisilést és következményeit, holott ez csak egy érési szakasz, egy, a későbbiekben elhanyagolhatónak tekinthető, lépcsőfoka volt!
Lili már pelenka nélkül:


Ámulatom másikk oka, hogy milyen sok mindent mond és ért! Ami pedig további ámulatba ejt a játéka! Büszke vagyok ... Vikire! Lilikére elsősorban ő lehet büszke!- :o))

2010. április 28., szerda

Lili és a könyvek-könyvajánló piciknek

Lili már a kezdetektől nagy barátságban van a könyvekkel. Kezdetben a csócsálható műanyag borítású könyveket kapta kézbe,amiben minden lapon egy ábra van /általában játékokról, állatokról/. Ezek a fajta könyvek elsősorban a színükkel varázsolják el a gyerekeket, és persze azzal, hogy a közös könyv nézegetés az anyai, apai védettségben telik. Ez az első közös élmények egyike, amit ha jól csinálnak a szülők, állandó programjává válik a családnak. Később jön a befészkelődős könyv nézegetés, amikor a gyerek választja ki a könyvet és a megszokott pozitúrába fészkelve magát az aktuális kiszolgáló személyzet ölébe helyezkedve hallgatja a felnőtt kommentárját a könyvben látható dolgokról. Ilyenkor még nincs türelme végig hallgatni a könyvben lévő mesét, csak elraktározza a dolgok nevét, bővül a passzív szókincse, hogy amikor beszélni kezd elkápráztasson bennünket, hogy mi mindent meg tud már nevezni.Ez az egyszerűbb leporellók korszaka.
Lili a Böngésző könyveket kedveli, amiből van a négy évszakról szóló, az állandó szereplőket lehet megkeresni a könyvekben. Fantasztikus történetek kerekednek ki, ha figyelmesen nézzük meg a képeket- ezek a könyvek legalább hat éves korig tartalmaznak nézni valót.

Vannak tematikusak például az oviról,de láttam már ebből a fajta könyvből kicsi zsebkönyvet is, ez azonban még nem való a kicsiknek mert túl zsúfolt.
Nagyon tetszik az Ujjvezető lapozó. Ez a könyv meséje szerint egy pillangó útját követi, kis mélyedés mutatja a pille röptét a gyerek pici ujjával végig simíthatja a kacskaringós vonalat. Észrevétlenül fejlődik a szem-kéz koordinációja és az egyszerű de igényes rövid vers felöleli a könyvben szereplő történést, megnevezi a szereplőket. A verset Karafiáth Orsolya írta a képekhez, könnyen érthető de nem gügyögős, nincs túl magyarázva de nem is teljesen köznapi nyelven íródott. Új kifejezéseket is tanulhat belőle a kicsi.




A legújabb kedvenc: Lola mesék.. D. Tóth Krisztától- már van önálló paracsidom kertészete Lilinek is.. bár a hideg és az eső is a palánták ellen "dolgozik"



Könyv jegyzék:
www.naphegykonyvek.hu Rotraut Susanne Berner :Téli böngésző
Éjszakai böngésző
Ali Mitgusch: Négy évszak a parkban

www.konyvmolykepzo.hu Guido Wandrey: Vidám nyüzsgés az óvodában

www.tessloff-babilon.hu
Mini világ sorozat- Újjvezető lapozó Merre repül a pillangó

2010. március 4., csütörtök

Felvigyázás...


Amíg Anya fog orvoshoz megy én vagyok a bébi csősz:még alszik, mikor kettesben maradunk, de csak egy fél órát kell tétlenül töltenem, hogy mocorogni kezdjen. Az első szava: Anya?! a kérdés és a felkiáltás egyaránt benne van a hangsúlyban. Bemegyek,köszönök elmondom neki, hogy Anya elment a doktor bácsihoz és én fogok rá vigyázni,megsimogatoma buksiját, cumival a szájában, még kicsit kábán álmosan, a két öklét összeütögetve jelzi, hogy a szomszédból átszűrődő zaj keltette fel... megnyugtatom, hogy már csend van és még nyugodtan lustálkodhat. Még 10 percig tétlenkedik,forgolódik, ébredezik, majd jönnek a rutin feladatok, pelus csere, öltözködés, kaja melegítés, evés és a játék... Sokat kérdezem, mit hoz, mit játszunk, mit nézzünk. Szereti a könyveket, a babakonyháját / ami egy kis bőröndben helyeződik el/ praktikus,mert kis helyen elfér és ez fontos szempont egy kis lakásban.. A babáját eteti, pelenkázza, mondja "kence" és keni a popsijára a képzeletbeli krémet. Az új szó amit ma véletlenül megtanult :"LAZÁN" Azt találom mondani: lazán kiöntöttük a szörpöt..mert így történt
Aztán már mindent "lazán" csinálunk. Lazán csinálom neki a 2 copfot+1 szökőkutat a feje búbjára, nagyon tetszik magának-és mindenkinek/ ez volt az első cofi!/
Ami meglep, hogy az-ugráljunk, mint verebek..dalhoz előbb leveszi a cipőjét/a benci-t =benti cipő/ és csak utána kezd ugrálni. Hallgatjuk a kapucsengőt,ami jelzi, hogy ismerős jön..találgatunk Anya? Apa? ...Anya!!! Kap azért egy ölelést, mert a puszihoz nagyon sokat kell letenni Lili asztalára, de legalább is a lépcsőház egy meghatározott pontján kell állni, mert ott mindig kap puszit az ember... ezért jó sétálni menni

2010. március 1., hétfő

Azért-mert...

Szeretnék olyan blogot, ami a nagymamáknak szól! Március 27-én lesz 2 éve, hogy nagymama lettem,és van kettő fantasztikus nagymama barátnőm, akiktől ellestem, a nagymamaság mibenlétét. Nekem sajnos kimaradt az életemből az elfogadó és szerető nagymama...a hiányát kicsiként is éreztem, de most kezdem felmérni, hogy igazán mit veszítettem! Amma volt az első nevem Lilitől. Ma már mama vagyok. Szóval-ezért...