2010. március 4., csütörtök

Felvigyázás...


Amíg Anya fog orvoshoz megy én vagyok a bébi csősz:még alszik, mikor kettesben maradunk, de csak egy fél órát kell tétlenül töltenem, hogy mocorogni kezdjen. Az első szava: Anya?! a kérdés és a felkiáltás egyaránt benne van a hangsúlyban. Bemegyek,köszönök elmondom neki, hogy Anya elment a doktor bácsihoz és én fogok rá vigyázni,megsimogatoma buksiját, cumival a szájában, még kicsit kábán álmosan, a két öklét összeütögetve jelzi, hogy a szomszédból átszűrődő zaj keltette fel... megnyugtatom, hogy már csend van és még nyugodtan lustálkodhat. Még 10 percig tétlenkedik,forgolódik, ébredezik, majd jönnek a rutin feladatok, pelus csere, öltözködés, kaja melegítés, evés és a játék... Sokat kérdezem, mit hoz, mit játszunk, mit nézzünk. Szereti a könyveket, a babakonyháját / ami egy kis bőröndben helyeződik el/ praktikus,mert kis helyen elfér és ez fontos szempont egy kis lakásban.. A babáját eteti, pelenkázza, mondja "kence" és keni a popsijára a képzeletbeli krémet. Az új szó amit ma véletlenül megtanult :"LAZÁN" Azt találom mondani: lazán kiöntöttük a szörpöt..mert így történt
Aztán már mindent "lazán" csinálunk. Lazán csinálom neki a 2 copfot+1 szökőkutat a feje búbjára, nagyon tetszik magának-és mindenkinek/ ez volt az első cofi!/
Ami meglep, hogy az-ugráljunk, mint verebek..dalhoz előbb leveszi a cipőjét/a benci-t =benti cipő/ és csak utána kezd ugrálni. Hallgatjuk a kapucsengőt,ami jelzi, hogy ismerős jön..találgatunk Anya? Apa? ...Anya!!! Kap azért egy ölelést, mert a puszihoz nagyon sokat kell letenni Lili asztalára, de legalább is a lépcsőház egy meghatározott pontján kell állni, mert ott mindig kap puszit az ember... ezért jó sétálni menni

2010. március 1., hétfő

Azért-mert...

Szeretnék olyan blogot, ami a nagymamáknak szól! Március 27-én lesz 2 éve, hogy nagymama lettem,és van kettő fantasztikus nagymama barátnőm, akiktől ellestem, a nagymamaság mibenlétét. Nekem sajnos kimaradt az életemből az elfogadó és szerető nagymama...a hiányát kicsiként is éreztem, de most kezdem felmérni, hogy igazán mit veszítettem! Amma volt az első nevem Lilitől. Ma már mama vagyok. Szóval-ezért...